2008
Szeptemberében kaptam
ezt az autót nagypapámtól. 3 tulajdonosa volt de
relatíve egy mert családon
belül történtek átírások.
Életét Pesten kezdte mint tudtam meg a család
1997-ben költözött Tápióságra. Az
autó sokat állt garázsban bár amikor
én
érte mentem valószínűleg már hónapok
óta kint állhatott. 1987-ben balesete volt
az autónak a bal eleje tört össze. Több kisebb
horpadás is volt rajta, és a
2000-es évben volt egy nagyon csúnya újra
fényezése (pár dolgot körbemaszkoltak
és hadd szóljon:D) . Szóval itt volt a
negatív oldala. Viszont volt pár dolog
amiért úgy gondoltam nem lehet ott hagynom:
hibátlan belső tér, olajfolyástól
mentes blokk valamit 63 ezer kilóméter (ami a
gyári! kuplung miatt valósnak
bizonyult), valamint az, hogy ez a világ talán legszebb
autója.
Hát az első félévét pár
abróbb javítgatáson kívül
vajszínű állapotába töltötte.
Majd elkezdtem pár apróságot keresni hozzá
vaterán. Ekkor ismertem meg Rónai
Mártont. Személyesen szerettem volna átvenni azt a
pár alkatrészt. És akkor megláttam
az 1971-es 2101-esét (a kéket), és
elhatároztam azt végleg hogy szeretném ahhoz
közeli állapotba hozni. 6 hónap közben az
érettségik, és a Balatonra gurultam
már vele. Azóta esőt nem látott, és nem is
fog, ha rajtam múlik. Egy időbe
próbáltam eladni az autómat, de miután nem
sikerült elhatároztam, hogy nem is
akarom, mert nekem ez az autó egyet jelent a gyermekkorommal
(1990-es vagyok).
Jelen pillanatban is a tökéletesítésen
dolgozok, mert még van jópár dolog, ami
ahhoz kell, hogy nyugodtan tudjak aludni:).