Nagy András
Zsiguli 2102 1200cm3
Évjárat: 1980.
Futott km:  62000 km
Karosszéria: Eredeti
Leírás:

A családunkban régóta vannak Ladák. Édesapámnak a 80-as évek elején volt egy cég 1976-77-es évjáratú piros kombi Ladája, amiben még az ablakmosót kézzel lehetett pumpálni és ezüst volt a műszerfala, ezzel az autóval voltak az első gyermekkori Ladás élményeim, amik azóta is meghatározóak.
Pár évvel később újonnan vettünk egy 1986-os hófehér színű 07-es kockát, azt is nagyon szerettem, finom plüss ülések, nagyon szép hűtőrács, hibátlan összeszerelés, 1-2 évig használtuk, de utána sajnos eladtuk (azóta is sajnáljuk).
Ezután egy kék kocka kombi lett a céges autó, hát az szegény nem volt egy szerencsés autó, nagyon sok hibája volt.
Utána néhány év szünet következett és 1994-ben vettünk egy 1,6-os piros 07-est. Ez is nagyon jó autó volt, de nem érte utol az 1986-os változatot, ebben már fekete volt a hűtőrács, csak az ülések voltak plüssök, az ajtókárpit nem, mindenhol sorja, és gyenge minőségű műanyag, de ettől függetlenül nagyon szerettem, ez volt az első komoly autóm, utána nagy kihagyás következett, más autóink voltak.

2010 tavaszán gondolkoztam el azon, hogy milyen jó venni egy régi, de jó állapotú a gyermekkoromra emlékeztető autót. És esetleg megmutatni a következő generációknak, hogy milyen érzés egy 30-35 éves autóval jönni-menni, szervók, elektronika, klíma és egyéb kényelmi berendezések nélkül. Sima Lada szedánt nem szerettem volna, mivel nem volt hozzá kötődésem, és szeretem a ritkább dolgokat, és ezért döntöttem el, hogy 02-es kombit vennék.

Hát sajnos nagyon kevés jó állapotú példány forog a piacon, és ezen felül vagy pirosat, vagy fehéret szerettem volna. A piroshoz volt kötődésem, mivel nekünk is olyan volt, a fehér pedig más miatt tetszett. Az összes megjelent hirdetést felhívtam, többet megnéztem, de nem voltak az igaziak. Voltak elég jók, de vagy mustársárgák, vagy világoszöldek voltak, és változó állapotban voltak, nagyon kevés volt a megkímélt, lakatolás mentes változat.
Aztán feladtam egy hirdetést, hogy keresek jó állaputú kombi 2-es Ladát, és arra jelentkezett egy budai fiatalember, hogy van neki egy eladó 80-as évjáratú (mint én :-), piros színű, (mint amilyen nekünk is volt) 62 ezer km-es kombi 02-es Ladája.

Az első tulajdonosa egy sárvári bácsi volt, a család adta el az autót 2008 tavaszán a budai fiatalembernek, aki először szállítani akart vele, de szerencsére rájött, hogy ez az autó túl szép ahhoz, munkára fogja. Két évig használgatta, ment vele 6-7 ezer km-t. Az autót többször megnéztem, kipróbáltam, aknára állítottam, sokáig tipródtam, hogy mit tegyek, de aztán rászántam magam és 2010 áprilisában megvettem.

Autó szerencsére eredeti jó esztétikai és műszaki állapotban van, nem volt sem fújva, sem cserélve elem rajta, korrózió minimális rajta (de már az is lekezelésre került) Természetesen ezen is vannak esztétikai és pici műszaki hibák, de ezekkel együtt is nagyon jó érzés használni az autót és a hibák kijavítása kellemes időtöltés.
Édesapám, amikor beleült, azt mondta, hogy ez az autó, sokkal, de sokkal jobb, mint amilyen az ő régi kombija volt. A jelenleg cél a mostani állapot fenntartása illetve javítása, később pedig az OT vizsga megszerzése, közben pedig kíméletes használat.

A vásárlás óta két találkozón is voltam vele. Május 1-jén a Városligetben, és Június elején a Szolnokon. Mind a két találkozó nagyon kellemes élmény volt, szeretnénk majd máshova is elmenni. Jó volt találkozni szimpatikus márkatársakkal.

Az autó nagyon szépen megy hosszabb távon is, igaz nem szabad elfelejteni, hogy 35 éves konstrukcióról van szó, figyelembe kell venni a sajátosságait, meg kell találni az összhangot vele és akkor élmény vele az autózás.