Kiss Z. Balázs
Évjárat: 1979. május 2.
Futott km: 37000 km
Karosszéria: Gyári elemekkel javítva, újrafényezve
Leírás:
Futott km: 37000 km
Karosszéria: Gyári elemekkel javítva, újrafényezve
Leírás:
Története:
2005-ben minden munkába menet elmentem a gyöngyösi Lada autószalon előtt. Egyik nap arra lettem figyelmes, hogy egy szép 1200-es van kiállítva az új autók mellett. El is mentem a család minden egyes tagjával. Történet már az unalomig ismert szokásos. Idős tulaj, túl a 80-on nem kapta meg az orvosit a jogosítványhoz, ezért megvált szeretett járgányától. Az akkor 26 éves kocsi elég jó karba volt. Hazánk kisebbségi tagjai elől menekítették be a kocsit a szalonba, nekik nem is volt eladó. Sokan nézték az autót, és féltem, hogy másé lesz. Már volt egy 1200-es Ladám, de az nem volt ilyen szép, és az elég fiatal is volt. Aztán egyik nap hazafelé menet láttam, hogy nincs meg a kocsi. Eléggé elszomorodtam, de mikor hazaértem és ott állt a ház előtt nagyon megörültem. Édesanyám megvette nekem ajándékba. Nem bírta tovább nézni, hogy mindig erről a kocsiról álmodozok. Kiderült, hogy más is meg akarta venni aznap, de mi többet adtunk érte és így elhozhattuk. Az autó szép volt, de nem megkímélt. A 34.000km az valós volt, de a bácsi kizárólag a szőlőbe használta az autót sehol máshol. Ezért kisebb sérülések vannak rajta. Két első sárvédőt még jó 15 éve cserélték gyári darabokra, elég szépen. A kocsit minden évben alvázvédőztette, most van olyan hely ahol 1,5 centi vastag. Mindig garázsba állt és áll is. Gyári szerszámok mellé kaptunk szerszámokat, kapákat, sarlót, kalapácsot. Abba az évbe be is neveztem a helyi veteránautó találkozóra, ahol kategóriáján belül a 3ik lett. Én a futóműt újítottam fel, mert az elég elhasznált volt, és a román Viktória gumik se bírtak sokáig, pedig még szőrösek voltak, de teljesen szétrepedtek. Nálam nyugdíjas éveit tölti. Többi Ladámhoz nyújt támpontot. Éves futásteljesítménye kb 800 km. Nem a legszebb, de nem tervezem a felújítását, nekem így szép ahogy van, 30 évesen megörgedve.
2005-ben minden munkába menet elmentem a gyöngyösi Lada autószalon előtt. Egyik nap arra lettem figyelmes, hogy egy szép 1200-es van kiállítva az új autók mellett. El is mentem a család minden egyes tagjával. Történet már az unalomig ismert szokásos. Idős tulaj, túl a 80-on nem kapta meg az orvosit a jogosítványhoz, ezért megvált szeretett járgányától. Az akkor 26 éves kocsi elég jó karba volt. Hazánk kisebbségi tagjai elől menekítették be a kocsit a szalonba, nekik nem is volt eladó. Sokan nézték az autót, és féltem, hogy másé lesz. Már volt egy 1200-es Ladám, de az nem volt ilyen szép, és az elég fiatal is volt. Aztán egyik nap hazafelé menet láttam, hogy nincs meg a kocsi. Eléggé elszomorodtam, de mikor hazaértem és ott állt a ház előtt nagyon megörültem. Édesanyám megvette nekem ajándékba. Nem bírta tovább nézni, hogy mindig erről a kocsiról álmodozok. Kiderült, hogy más is meg akarta venni aznap, de mi többet adtunk érte és így elhozhattuk. Az autó szép volt, de nem megkímélt. A 34.000km az valós volt, de a bácsi kizárólag a szőlőbe használta az autót sehol máshol. Ezért kisebb sérülések vannak rajta. Két első sárvédőt még jó 15 éve cserélték gyári darabokra, elég szépen. A kocsit minden évben alvázvédőztette, most van olyan hely ahol 1,5 centi vastag. Mindig garázsba állt és áll is. Gyári szerszámok mellé kaptunk szerszámokat, kapákat, sarlót, kalapácsot. Abba az évbe be is neveztem a helyi veteránautó találkozóra, ahol kategóriáján belül a 3ik lett. Én a futóműt újítottam fel, mert az elég elhasznált volt, és a román Viktória gumik se bírtak sokáig, pedig még szőrösek voltak, de teljesen szétrepedtek. Nálam nyugdíjas éveit tölti. Többi Ladámhoz nyújt támpontot. Éves futásteljesítménye kb 800 km. Nem a legszebb, de nem tervezem a felújítását, nekem így szép ahogy van, 30 évesen megörgedve.
